Babos László főhadnagy
(Szombathely 1910 – Szombathely 1981)

1928-ban önként jelentkezett újoncnak mert – ahogy azt a háború után írt önéletrajza tartalmazza – „ állást nem lehetett kapni és nagy nyomorban éltünk”. Az újoncidejét az 1. honvéd gyalogezrednél töltötte.1930-ban szerelt le mint karpaszományos őrmester. 1938-ban vonultbe ismét katonának, ekkor már a 13/I. zászlóaljhoz került – mely ekkor még Miskolcon állomásozott – részt vett a felvidéki bevonulásban, 1938 decemberében szerelt le.

1940-ben ismét behívták, részt vett az észak-erdélyi bevonulásban, de nem maradt végig az ezred kötelékében ugyanis őt októberben leszerelték. ( A 13.gyalogezred novemberben tért haza az erdélyi bevonulásból) 1942 május 5.-én vonult be ismét a 13. gyalogerdhez, a törzshöz mint segédtiszt. ( A fronton nem ezt a beosztást töltötte be. ) 1942 decemberében az ezredközvetlen géppuskás század parancsnoka. Végigcsinálta a visszavonulást, több vitéz fegyvertényt végrehajtva. 1943 májusában tért haza Miskolcra. A háboró után mint tartalékos a győri 5. gyalogezrednél 21 hónapig volt katona.

Rendfokozatai: 1930; karpaszományos őrmester, 1935; zászlós, 1941; hadnagy ( 1939.I.1.-i ranggal), 1942; főhadnagy

Kitüntetései: Felvidék Emlékérem, Erdély Emlékérem, Első osztályú Tűzkereszt, Magyar Koronás Bronz Érdemérem hadiszalagon a kardokkal

vissza